Apai kapcsolattartások végrehajthatatlansága

 Balog Zoltán Miniszter          Tárgy: Apai kapcsolattartások végrehajthatatlansága 

Emberi Erőforrások Minisztérium                                 M.2 db

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!

Először is szeretnénk leszögezni, hogy nevünkkel ellentétben házasság pártiak vagyunk, azt szeretnénk, ha minél kevésbé legyenek érdekeltek a felek a válásban és erősödjön a családbarát közfelfogás, minél kevesebb apa szenvedjen hátrányt amiatt, mert szereti a gyermekét, gyermekeit, ennek következményeit nemcsak az apák, hanem a gyermekeik  is nagyon megszenvedik./ A közvélemény nem véletlenül válási árváknak’ hívja őket/

10 éve kezdeményezte egyesületünk a kapcsolattartások végrehajtásának országos vizsgálatát a 149/1997./IX.10./Korm. sz. rendelet hatályba lépése után 7 évvel.A vizsgálat megállapította, hogy az eljárások nem hatékonyak, elhúzódnak, nem töltik be céljukat, sőt az ott foglalkoztattak jelentős részénél hiányzik a megfelelő szakmai képesítés is. Sajnos azonban miniszterváltás vagy más miatt, érdemi előrelépés nem történt.

Ezt követően a Legfőbb Ügyészséghez fordultunk szintén országos vizsgálatot kezdeményezve. A problémát nem bagatellizálták, előkészületet tettek az országos vizsgálatra, sajnos azonban jogszabályváltozás miatt ezt nem tudták lefolytatni, mert ez a hatáskörük megszűnt, csak az jelzett egyedi ügyeket vizsgálták meg, hogy miért húzódott el évekig az ügyintézés, s a kiszabott bírságokat miért nem hajtották be.

Az új Ptk. hatályba lépése után egy évvel ismét indokolt ezen kérdéskör áttekintése addig is amíg Magyarország utolsó nem lesz, ahol főszabályként elfogadják a különélő szülők esetében a közös szülői felügyeletet, u.i így sokan nem lennének érdekeltek anyagi okok miatt a válásban . /Sok cikk tárta fel ,hogy egyesek  megélhetési tartásdíjra rendezkedtek be , s valójában a kiemelt tartásdíj nem is a gyermekekre fordítódik,ha nem az anya saját céljaira költi ,amit az apák korlátozottan n rekesztve. ellenőrizhetnek. Természetesen, amíg a fenti jogegyenlőségi kérdés rendeződik, s az apák alanyi jogon saját háztartásukban nem láthatják el gyermeküket, bizonyos tartásdíjra szükségük van a gyermekeknek. Az azért elgondoltató, hogy számos apának 20-25 évig kell fizetnie tartásdíjat anélkül, hogy kapcsolatot tarthatna gyermekével./

Napjainkban ismét tömegesen jönnek hozzánk az apák, hogy hiába fordulnak a gyámhivatalhoz, míg nekik 30 napon belül be kell jelenteni az elmaradt kapcsolattartást, az ügyintézés hosszú hónapokig húzódik, majd nem történik semmi. Nem érthető, hogy miért kell először figyelmeztetést kiadni hivatalnak aminek semmi visszatartó ereje nincs, majd a többi bejelentett ügyben ismét hosszú hónapokig nem követelik meg  a jogerős ítélet vagy határozat végrehajtását./ Talán nem kell különösebben indokolni, hogy pl. egy éves gyermek ha fél évig nem láthatja az apját 1,5 éves korában meg sem ismeri!/Bezzeg a tartásdíj esetén ha az anya kéri az apa jövedelmének letiltását, hogy egy tv-t, mosógépet  se tudjon venni, kérdezés nélkül letiltják a tartásdíjat, hogy lehet, hogy ettől  még a bíró sem térhet el, jóllehet az apa önként bizonyította ,hogy fizette a tartásdíjat?/ Miért van az, hogy nincs egy szervezet, aki hétvégén tevőlegesen gondoskodna kapcsolattartások végrehajtásáról, így a hatósági, bírósági határozat egy értéktelen papír!? A gyámhivatalok köztudomásúan péntek délben bezárnak, az ún. családsegítő központok egyre inkább olyan nővédelmi központokká válnak, ahol az apa ki van rekesztve a gyermekei életéből. Egyre többet hallani arról egyes ilyen „állami, önkormányzati gyermek és családvédelmi intézményeknél külső szervezetek tartanak továbbképzést, miért(?), az államnak erre meg van a maga erőforrása, értékrendje. Ebbe nem fér bele az apák diszkriminálása, kiszorítása a gyermeke neveléséből. Csatolom egy apa ma küldött emailjét. E körben jelzem,hogy nemcsak egyes gyámhivatalok, családsegítő központok elfogult szemlélete nem elég differenciált megközelítése probléma  , hanem a pszichológusi vizsgálatok gyakori szubjektivitása, megalapozatlansága, amire élesen rámutatott az ún. szigetszentmiklósi gyermekveszélyeztetési ügy is, amikor a törvényszéki  bíróság volt kénytelen emiatt  jelzéssel élni. Ennek kapcsán kérdeznénk azt is, hogy az apa miért nem jogosult jelzést tenni, ha gyermeke veszélyeztetve van az anyánál, aki mondjuk, nem viszi el szükséges orvosi vizsgálatokra?

Kérdés továbbá, hogy az új Ptk. módosítása kapcsán miért nem fogadták el a kapcsolattartási végrehajtási lapra vonatkozó kezdeményezésünket,ami külföldön bevált, miért módosították úgy a Ptk-hoz kapcsolódó szabályokat, hogy a jövőben ezt az alapvető jogot a gyámhivatal jogosult módosítani, nem a bíróság, a  Btk-210.§(2) bek-t, hogy a kapcsolattartást nem is kell pótolni az ítélethozatalig, elég csak megkezdeni, így mi értelme van a rendőrségi, bírósági eljárásnak? Köztudomású, hogy a gyermek nevelésben a kiesett időt, így az elmaradt  kapcsolattartást nem lehet igazán pótolni, tehát büntetés célja az kell hogy legyen, hogy ne is forduljon elő vagy minél kisebb számban kapcsolattarás akadályozása./Ennek kapcsán vetődik fel  hogy a 149/1997.(IX.10/.)Korm. sz. rendeletben félreérthető módon van szabályozva az ünnepi és időszakos pl. nyári kapcsolattartás pótlása ,emiatt sok százezer gyermek nem találkozhatott karácsonykor  az apukájával és családjával, vagy nem mehetett vele a nyári kapcsolattartásra jóllehet az üdülés már ki volt fizetve!

A fentiek miatt ismét kezdeményezzük a kapcsolattartásokra vonatkozó szabályok érvényesülésének országos vizsgálatát és ezt követően a végrehajtásérdekében hatékony rendelkezések kiadását.

Bp.2015.05.15. Tisztelettel dr. Hegedűs István Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke.

Minisztériumi válasz a csatolmányban megtekinthető!