FÉRFI NYUGDÍJ 40 - MÁS SZEMSZÖGBŐL

FÉRFI
NYUGDÍJ 40 - MÁS SZEMSZÖGBŐL

VÉGET
KELL VETNI A NEMI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSNEK !!!

/”A
pozitív diszkriminizáció nem jelentheti mások hátrányos megkülönböztetését.”/

A magyar közéletnek
egyik élénk vitatémája, hogy ne csak a nők, hanem a férfiak is mehessenek 40 év
munkaviszony után nyugdíjba.

1989 előtt jól ismerten
Magyarországon a nők nyugdíjkorhatára 55, a férfiaké 60 év volt. Napjainkra
azonban Magyarországon– a csökkenő lakosságszám miatt – állítólag szükségessé
vált a nyugdíjkorhatár emelése./Kérdés
persze hogy nem lett volna-e indokoltabb a családok együtt maradását és a
gyermekvállalást, a fiatalok időben történő munkába állását szorgalmazni
inkább?!/ A fokozatos
korhatár-módosítással az lett a cél, hogy mind a férfiak, mind a nők 2020 után
65 éves korban menjenek nyugdíjba. Ezt közben módosították annyiban, hogy a nők
40 év munkaviszony után - más jelentősebb korlátozó feltétel nélkül - kérhetik nyugdíjazásukat.
Ez azt jelenti, hogyha egy nő 18 éves korában munkába áll, akkor 58 évesen már
nyugdíjas lehet, míg – ha a mostani helyzet marad – a 18 éves korban munkába
álló férfiak csak 65 évet elérve. Tehát a mai értelmezés szerint a férfiak 7
évvel később érhetik el nyugdíjat, mint a nők. Ha nézzük a korábbi időszakot,
akkor a férfiaknak 5 évvel kellett tovább dolgozniuk a nyugdíjkor eléréséig,
míg ez a különbség mára 2 évvel,7 évre nő. Ezzel a nők és a férfiak közti
korhatárkülönbség 40%-kal nőtt. Tehát ma már nem csak a nemi megkülönböztetés
maradt fönn a korábbi időkből, hanem a többletévek a férfiak rovására 40%-kal
emelkedtek. /Ez kb.135.000 nőt érintett s 2016-ig kb.800 milliárd Ft kiadással
jár bevezetése óta  és további  évi kb.185 milliárd emelkedő kiadással
számolhatunk./

Ezzel kimondható, súlyos
diszkrimináció áll fenn Magyarországon a nemek között a nyugdíjkorhatár
tekintetében a férfiak kárára. /Bizonyos nőszervezetek tiltakozása nem is
érthető, u.i. pl. a férfiak nem azt kezdeményezték, hogy a nők számára
biztosított jogot vonják meg - bár kétségtelen, hogy a szisztéma finomítására
szükség lenne - ld. a fenti számokat, hanem hogy szűnjön meg a férfiak, családapák
ezen a területen is észlelhető hátrányos megkülönböztetése./

Persze sokan
mondhatják, hogy a nőknek ez a kedvezmény jár, hisz’ többet vállalnak a családi
feladatokból. Ezt elfogadhatnánk - bár a férfiak egyre jobban be tudnak
kapcsolódni a családi munkamegosztásba, elég csak szétnézni az utcán, a
gyermekintézményekben, áruházakban stb. - ha nem lenne egyre csökkenő mértékben
csak kb. 1,3-1,4 a hazai családonkénti gyermekszám. Ezzel sajnos a magyar nők
gyermekvállalási arányszáma legkisebb a környező országokhoz mérve, de elmarad
az európai átlagtól is. Tehát a magyar nők esetében a gyermekvállalás miatt nem
lehet indokolni egy korai nyugdíjkorhatárt. Persze vélhető úgy, hogy nők sokkal
nagyobb számban vesznek részt a munka világában, s ezt kell figyelembe venni. Súgva
mondjuk,a  nők foglalkoztatottsága minden
szomszédos országban nagyobb, mint a Magyarországon (a magyar érték Bulgáriával
azonos, vagy kisebb.) Bár megjegyzendő, hogy hiba szembeállítani a női
munkavállalást, mint erényt és a gyermekvállalást, mint egy csapást a nők
önmegvalósításra,mert éppen hogy az ellenkezője igaz.

Nézzük ezek után az
életkort! A nők várható életkora ma 79, férfiaké 72 év. Tehát a nők 7 évvel
tovább élnek. Ezek után jön az igazán megdöbbentő szám: a nők tehát  7 évvel korábban mennek nyugdíjba, tehát 14
évvel hosszabb ideig kapnak nyugdíjat, mint a férfiak, amit a jelenleg dolgozó
korosztálynak kell/ene/ fizetni. Ezek után feltesszük a kérdést? Miért jogosultak
a nők arra a privilégiumra, hogy 14 évvel hosszabb ideig lehetnek nyugdíjasok?

Nézzük a számokat
mélyebben! A felnőtt kor 18 évvel kezdődik, s eszerint a nők 40 évet élnek
felnőttként a nyugdíjig, a férfiak 47-et, tehát a nőkhöz mérten a férfiak kb.
20%-kal (pontosan 17,5%-kal) több évet töltenek munkában. Ezek után nézzük a
nyugdíjas éveket! A férfiak a jövőben 65 éves korban mennek nyugdíjba, és kb.
72 éves korban haláloznak el, tehát 7 évig élvezik a nyugdíjat. A nők nagy
része – a mai helyzet szerint – 58 évesen lesznek nyugdíjasok és 79 éves korig
élnek, tehát 21 évet töltenek el nyugdíjban. Tehát a nők valójában 3-szor
hosszabb ideig élvezik a nyugdíjat, mint a férfiak.

Hogy teljesebb legyen a
kép, nézzük a nyugdíjkassza szerinti összegeket is! A nők által felvett nyugdíj
évente országos szinten kb. háromszor nagyobb férfiakénál, tehát a férfiak az
összeg  kb. 1/3-át veszik fel nyugdíjként.
Ez származik abból is, hogy – ahogy az előbb írtuk – a nők 3-szor hosszabb
ideig nyugdíjasok. De nézzük a befizetéseket! A férfiak által befizetett
nyugdíjjárulék, eddig- becsült értékben - kb. 25-35%-kal magasabb, mint a nőké.
Nézzük a két számot egymással összevetve! A férfiak a nyugdíjjárulék 55-60%-át
fizetik (tehát a befizetési arányuk kb. 0,575), míg a nyugdíjból kb. 1/3
arányban részesednek (tehát a felvételi jelzőszámuk 0,33). Osszuk most el a
nyugdíjrészesedési és a nyugdíjjárulék-fizetési jelzőszámot! Ez a férfiak
esetében – 0,33 osztva 0,575-tel – 0,57.
Nézzük ugyanezt a nőknél! A nők befizetési aránya 40-45% (befizetési
átlagjelzőjük 0,425), a nyugdíjból való részesedésük pedig 2/3 (tehát felvételi
jelzőszámuk 0,67). Ezek után a befizetési és a felvételi jelzőszám aránya –
0,67 osztva 0,425-tel – a nőknél 1,58.

Hogy megtudjuk, hogy
milyen a ’nyereségesség’ a nyugdíjban egymáshoz mérve a férfiak és a nők között,
ahhoz el kell osztani az 1,58-at 0,43-mal. Az eredmény 3,67!. Tehát a nőknek a
nyugdíjbefizetés-kifizetés ’nyereségessége’ a férfiakhoz mérten több mint 3,5-szeres!

Ez a 3,5-szeres szám súlyos
jelzőszám. Ez azt jelenti, hogy a magyar férfiak nyugdíj esetében teljesen
kizsákmányoltak. Ezt egy humánus  táradalom nem nézheti tétlenül! Ideje lenne
ezt a helyzetet mielőbb megszűntetni,ez nem annyira jogi kérdés , hanem a
politikának is foglalkoznia kell vele,mivel eddig is így történt! /Pl.
Portugáliában  ezt az utat választották./

Ezek kemény szavak, de
nézzük tovább a nők és férfiak helyzetét válás esetén! A korábbi válási
statisztikákban a férfiak és a nők által indított válások száma megegyezett,
tehát 50-50% volt az arányuk. Mára azonban a válásokat 70%-ban nők
kezdeményezik. Ezzel egy időben nő azon családok száma, ahol a férfiak nevelik
föl a gyermekeket. Ezek után az a nő, aki nem neveli föl a gyermekét, hanem a
férje, 58 éves korában nyugdíjba megy, míg a férfi – apai kötelességét
teljesítve – 65 éves korában. Köztudott, hogy az elvált férfiak életkora – ha
velük szemben kezdeményeznek válást – kb. 4 évvel kisebb az átlagnál, vagyis
kb. 68 év. Ilyen nézőpontból tehát a gyermekét nevelő férfiak várhatóan 3 évig
lesznek nyugdíjban, míg a tőlük elvált, gyermekeiket elhagyó nők kb. 21 évig.
Tehát 7-szer hosszabb ideig lesznek nyugdíjasok, míg a volt férjük. El lehet-e
ezt fogadni? Ilyen helyzetben - ha a nyugdíjkort nézzük -, a férfiak szinte rabszolgasorban
élnek. Igen, abban! A rabszolgáknak volt jóval rövidebb  életkoruk, és nem élvezhették a munkájuk
eredményét.

Bizonyára a nővédő
szervezetek felkapják a fejüket, s szinte várjuk, hogy dühösen reagálnak. De ez
nem megalapozott, a férfiak döntő része nagyon is igyekszik a női nem irányában
jóindulatot tanúsítani, az élet minden területén. /Ez megnyilvánul a vallási életben, ld. katolikus egyház erős
Mária-kultusza, de évszázadok óta az ún. lovagi világ hagyományaiban is./  De 100 év óta a nők tiszteletét jelzi a
nőnap, az anyák napja. /Természetes, hogy
e területen is jogot formálnak a férfiak, apák az egyenjogúságra   arra, hogy évente legalább egyszer megálljunk
és a férfiak ill. apák napján értékeljék az Ő erőfeszítéseiket is, amit
szűkebb/család/ és tágabb környezet/társadalom/ 
érdekében tesznek./  

A férfitársadalom által
a női nem irányában tett gesztusok nimbusza azonban mára kezd teljesen
szétfoszlani. A nőkkel való közösségteremtés – mint a család – ma már a
legkockázatosabb vállalkozás. (ld. súlyos válási krízisek). Jól van ez így
, valóban ez az érdekünk?

Ideje helyreállítani a
nők és a férfiak közti bizalmat, s kezdeni kell ezt a nyugdíjkorhatár korrekt
megállapításával. Nagyon visszatetsző, hogy a nők egy része a kisebb férfi
életkorra úgy reagál, hogy az a férfiak „gyengeségének” köszönhető. / Nem meglepő módon viszont azt
tapasztaljuk, hogyha a nők ugyanolyan napi verseny és stresszhelyzetnek vannak
kitéve a munkahelyen és közéletben,mint a férfiak  ez az átlagéletkor-különbség csökken. / Most
még azonban a férfiak – nők életkilátása nagyon távolodik  egymástól Magyarországon. A világ egyes  tájain a férfiak hosszabb ideig élnek, mint a
nők. Ott – azt mondják – a nőkre több teher hárul, s ezért kisebb az életkoruk.
Igazságosnak tartják-e a magyar nők, hogy az ottani férfiak úgy magyaráznák e
helyzetet, hogy a nők „gyengék”. Nem az lehet a magyar férfiak rövidebb  életkora hátterében, hogy rájuk is több teher
hárul? Kérdés egyes nők miért akarják lerombolni a férfiak számára mindig is vonzó
gyengédséget és emberséget, miért kívánják akadályozni ,hogy a férfiak, apák  egy része igénybe vehesse a 40 éves
korkedvezményt?  

Bizonyára vannak nők, akikben
van együttérzés, s akiknek férjük, édesapjuk – mint ahogy sajnos általános –
korábban halt meg, de nem konstatálták ezt azzal, hogy ez így természetes, hisz
a férfiak – s köztük az édesapjuk – „gyengék”. Biztosan gondoltak arra, hogy jó
lett volna, ha ő is tovább él. Bízunk benne, hogy a jóérzésű nőkben megszólal végre
a lelkiismeret. Utasítsák el maguktól a női egoizmust. Vessék le magukról az áltudományos
ezotéria, az önmegvalósítás hamis, magamutogatós zsákutcás „eszméit”. Töltse el
vágyakozással őket az a szerep, amiért legtöbbre becsüljük őket – az anyaszerep.
Reméljük
megértik,megérzik szándékunkat , hogy véletlenül sem a nőellenesség vezérelt
bennünket, mégha   ezt nem is egy
szokványos FACEBOOK bejegyzés keretében adjuk elő.

Sokkal többet nyernek a
nők, a gyermekek is,s nem utolsó sorban a férfiak is, ha harmonikus,
kölcsönösen egymást megbecsülő nő-férfi viszony lesz a követendő példa Magyarországon
is. Mindenki csak boldogabb lesz, s harmonikusabbá válik az élete, ha emelkedik
a férfiak, az apák életkora, és igazságos lesz a nyugdíjrendszer is. Ezzel
nyernek a fiatalok is , u.i. szerintünk  látszólagos, mesterségesen szított a nemzedéki
ellentét is. Ez az országnak is érdeke, s ez nemcsak gazdasági kérdés, mert az
együttműködő társadalom sokkal maradandóbb értékeket produkál,amire számos
nemzetközi példát találunk.

/Észrevételeink
célja nem egyes pártpreferenciák támogatása./

Családos apák
munkacsoport