TARTÁSDÍJRÓL A RÉGI GYAKORLAT ÉS AZ 'ÚJ' PTK.SZERINT

Tartásdíjítélet: „A gyereknek
jár az iPhone”

2015. április 17., péntek,
06:30 Utolsó frissítés: 17 órája

Szerző: Gergely Zsófia

Teljes nyugdíját oda kell adnia
gyermektartásként egy apának, hiába hivatkozott arra, hogy visszavonult, többé
nem jól menő cégvezető. Az ítélet szerint majd megél az öregkorára félretett
megtakarításából, de a gyerekeknek „jár” a tablet, a csúcsmobil és a márkás
cuccok – mert megszokták. Egy éve hatályos az új családjogi törvény, de a
tartásdíj miatti szülői viszály örök, ahogy az extrém bírósági döntések sem
tűntek el. De már van olyan fizetését letagadó apa, akit a Facebookra posztolt
luxusnyaralás fotói buktattak le.

Nálunk úgysem működne a közös szülői
felügyelet?

Az új családi jogi szabályozásnál lett
volna lehetőség arra, hogy Magyarországon is főszabályként bevezessék a
gyerekek közös szülői felügyeletét, csakhogy a törvény alkotói arra jutottak:
nálunk a válni készülő házaspárok úgysem képesek együttműködni, ezért felesleges.
Így nem került bele a szülők egyenlőségére épülő intézmény, miközben más
uniós országok sorra vezetik azt be. Persze a szülők maguk megállapodhatnak
így is közös szülői felügyeleti jogban, de ha ilyen egyezség nincs, és nem is
tudnak megállapodni, akkor a bíró dönt a szülői felügyeleti jog
gyakorlásáról.

„A gyerekek megszoktak egy
életszínvonalat, mely a szülők együttélése idején is biztosított volt számukra,
tehát a szükségletek oldaláról megközelítve egészen nyilvánvaló, hogy a felek
gyermekei számára ’jár’ például a tablet, az iPhone, a márkás ruha és cipő
stb.” – részlet a Fővárosi Törvényszék pár hónappal ezelőtt
született másodfokú ítéletéből. Ha pedig a trendi cuccokhoz hozzászokott
gyerekeknek mindez „jár”, akkor nem is lehetett volna más a döntés: a bíróság
elutasította az apának a tartásdíj csökkentésére vonatkozó fellebbezését.
Azért a társadalmi egyenlőtlenségről is megemlékezett a bíróság. Mint az
indoklásban írják, „míg egyik gyerek kénytelen beérni viszonylag szerény
tartásdíjjal, a jómódú szülők gyermekeinek tartása szélesebb körre –
többlettanulmányok, sport, kultúra, szórakozás, utazás – terjed ki, ezen belül
is az igényes, tehát nagyobb anyagi ráfordítást jelentő tartásra jogosultak”.

„Én sem akarom, hogy rosszabb legyen az életük, már csak
azért sem, mert nem az ő hibájuk az édesanyjuk és a köztem kialakult helyzet.
De eleve egy természetes emberi törekvés, hogy a gyerekeinkért mindent
megteszünk, én is ezért dolgoztam annyit. Az viszont sért, hogy a bíróság 70
évesen gyakorlatilag lefejez, amikor arra kényszerít, hogy a tartásdíjuk miatt
hónapról hónapra feléljem azt, amit egész életem során a nyugdíjas évekre
gyűjtöttem” – mondta Attila, akinek ügyében az előbbiekben idézett ítélet
született.

20 ezer marad a 350 ezres
nyugdíjból

Az apának – aki kérte, hogy teljes nevét ne írjuk ki – a
tavaly október végén született másodfokú ítélet szerint továbbra is 150-150
ezer forint gyermektartást kell fizetnie 15 éves ikergyermekei után. A nyugdíja
kifejezetten magas, 350 ezer forint, de könnyen kiszámolható, hogy ha ebből
levonjuk a tartásdíjat, akkor magát már csak a korábban felhalmozott
megtakarításaiból tudja fenntartani.

 „Tudom, hogy a 350
ezer forintos nyugdíj Magyarországon nagyon is jelentősnek számít, a külföldön
ledolgozott évek után járó összegnek köszönhetően ennyi. De mivel a gyerekeknek
minden hónapban még 15-15 ezer forintot adok magamtól zsebpénznek,
gyakorlatilag 20 ezer forint marad meg belőle”. Az idős korára félretett
vagyonból fedezi a gyerekek további kívánságait is, például ha új számítógépet
szeretnének, vagy értékesebb dologra vágynak. A külföldi utazásaik számláját is
ő állja, hiszen mint mondja, korábban is évente 2-3 alkalommal el tudtak
menni nyaralni.

A férfi 2012-ig egy német cég vezetője volt, és nem is
tagadja, hogy jelentős vagyont sikerült teremtenie, csakhogy állítása szerint
ebből önként át is adott volt élettársának egy olyan részt, amely az addigi
színvonalon fedezné a gyerekek életét. Egy családi házat a két gyerek nevére
íratott, ahol továbbra is édesanyjukkal élhetnek, a volt párjának juttatott
további értékes, fővárosi ingatlanok kiadásából pedig az asszonynak rendszeres
bevétele származik – ezekhez képest is sokallja a havi 300 ezer forintos
tartásdíjat.

 „Látszott, hogy a bíróság nem jogi, hanem
érzelmi alapon döntött, a bíró azt gondolta, itt a gazdag apuka, tartsa el
továbbra is királyi módon a volt családját” – mondta Attila, aki szerint a vele
történtek tipikus példája annak, amikor az „anyuka az apukától
megszerzett vagyonból biztosítja a jövőjét”. „Közel 17 éves
együttélésünk alatt a gyerekeim anyja nem dolgozott, az egyik cégemnél volt
papíron alkalmazásban. Mikor elindult a válás, gyorsan elvállalt egy 6 órás
óvodai kisegítő állást nevetséges fizetésért” – mondta Attila, aki szerint
manapság relatív, kinek mennyi a megtakarítása, ugyanis ő is a nemrég bebukott
brókercégek egyikének károsultja, most próbál futni az itt tartott pénze után.
Ráadásul a volt élettársával egyre elmérgesedő csatározás közepette megromlott
a kapcsolata a gyerekekkel, akiket állítása szerint édesanyjuk folyamatosan
ellene uszít. „Már nem akarnak hozzám jönni, nem akarnak velem lenni” – mondta.

Tavaly március 14-én lépett hatályba az új Ptk., amelyben
a családi jogot is újraszabályozták. Az egyik módosítás éppen az volt, hogy
főszabály szerint nem a tartásra kötelezett jövedelmének százalékában
határozták meg a gyermektartást, hanem fix összeget szab meg a bíróság a gyerek
szükségletei alapján. Hogy pontosan mennyi legyen ez a havi fix, annak
meghatározásánál a törvény szerint a gyerek szükségleteit, valamint mindkét
szülő vagyonát és jövedelmét is figyelembe kell venni. De ezen túl a bíróságnak
továbbra is nagyon széles mérlegelési lehetősége van, mikor dönt a
tartásdíjról, ami a hvg.hu-nak nyilatkozó jogászok szerint a gyakorlatban
sokszor nagyon igazságtalan helyzeteket szül – hol az esetek többségében
pénzbeli tartásra kötelezett apára, hol a gyerekekkel maradó anyára nézve.

A bíróság csak a kétségeket kizáró bizonyítékok alapján
dönt, ám a felek jövedelmi és vagyoni viszonyait sok esetben nem lehet teljes
körűen feltárni Illés Blanka családjogi ügyvéd szerint, aki Attilát is
képviselte. „Ezért fordulhat elő, hogy egy jól ismert üzletember csak 50 ezer
forint tartásdíjat fizet: a háza, kocsijai, motorjai és a tengerparti nyaralója
is mind cégek nevén vannak, amelyeknek más cégek a tulajdonosai.

Ezeket egy átlagos pénztárcával rendelkező feleség fel sem
tudja tárni, de ha rá is szánja az akár milliós nagyságrendű magánnyomozói
költséget, egyáltalán nem biztos, hogy a férje bármelyik cégben tulajdonos,
ügyvezetőként pedig lehet, hogy minimálbérre bejelentett” – magyarázta az
ügyvéd, aki tud olyan esetről, ahol a bíróság havi hétezer forintos
gyerektartást ítélt meg. De azért az is előfordult, hogy a papíron
minimálbérből tengődő apát 100 ezer forintos tartásdíjjal „jutalmazta” a
bíróság, miután a Facebook-bejegyzései alapján bizonyítható volt, hogy telik
neki évi 4-5 külföldi utazásra a világ legegzotikusabb tájaira.

Ha korábban tudott többet
keresni, kapja össze magát?

Szerinte hiába mondja ki a törvény, hogy a tartásdíj az
indokolt szükségletek finanszírozására szolgál, a gyakorlatban nem ritkák az
Attiláéhoz hasonló esetek, amikor mégiscsak a „korábbi életszínvonal” a
kiindulópont a bírósági döntésnél. „Ez is igazságtalan, hiszen ugyanakkora
jövedelemtömegből már két háztartást kell eltartania, sokszor pedig a tartásra
kötelezett új családot is alapít. Ha mondjuk az apának van átlagon felüli
jövedelme, engedje már meg neki a bíróság, hogy ajándékot vehessen a
gyerekeknek, és csak az alapvető szükségleteket fedezze a tartásdíj, a
kapcsolatukra nézve is ez lenne jobb” – magyarázta Illés Blanka. A praxisában
fordult elő, hogy a bíróság a tanár végzettségű, nettó 90 ezer forintot kereső
édesapát a két gyerek után kétszer 60 ezer forintos tartásdíj fizetésére
kötelezte, mondván, régebben, még nem tanárként tudott 300 ezret is keresni
havonta.

Az extrém eseteken túl abban minden jogász egyetért, hogy
a korábbi, a jövedelem adott százalékában rögzített tartásdíjon muszáj volt
változtatni, és a fix összegű tartásdíj tisztább helyzetet teremtett. „A
százalékos forma gyakorlatilag alkalmazhatatlanná vált, így rengeteg vitára
adott okot. Ez ugyanis még a szocialista időkből ered, amikor könnyen
megállapítható volt, ki mennyit keres az egyes állami vállalatoknál” – mondta
Kőrös András, a Kúria családjogi tanácsának volt elnöke, az új polgári
törvénykönyv családjogi részének egyik kidolgozója. „A mai egyéni és céges
vállalkozásoknál viszont ez már nem ilyen egyszerűen átlátható, ráadásul
manipulálható is, például előfordult, hogy a tartásdíj alapját nem képező
költségtérítésnek állították be a fizetést. Ezért jobb a jelenlegi megoldás, a
határozott összeg megállapítása, ami az éves fogyasztói árindexnek megfelelően korrigálódhat.
Bár mivel mostanság nincs infláció, ennek kevésbé van jelentősége” –
magyarázta.

Nem szűkös, indokolt tartás

A nemrég visszavonult kúriai bíró szerint a bírói
gyakorlat évtizedek óta a gyerekek indokolt szükségletét veszi alapul a
tartásdíj megállapításakor, az új családjogi könyv tulajdonképpen ezt foglalta
törvénybe. „Az „indokolt” szó a valóban szükséges szintet jelenti, nem a szűkös
tartást. Az az elv viszont már rég nem érvényesülhetne, hogy a szülők
szétválása után is ugyanazt az életszínvonalat kellene biztosítani, mint
ahogyan korábban éltek. Ez még az előző rendszerből jött, amikor nem voltak
ennyire jelentős társadalmi különbségek” – tette hozzá. Persze nem jó, ha
„szakadékszerű visszaesés” van az életvitelben, viszont szerinte érthető, ha
egy válás sajnos anyagilag is kihat a gyerekre. „Lehet, hogy korábban még telt
akár luxuskiadásokra vagy drága oktatásra, de nem biztos, hogy ez utána is így
marad” – magyarázta a nyugalmazott bíró.

A konkrét esetet Kőrös András nem akarta minősíteni, de
általánosságban azt mondta: a tartásdíjra kötelezett vagyoni helyzetét persze
figyelembe kell venni, de a havi gyermektartásnak a rendszeres jövedelemhez, és
nem a jövedelemmegtakarításhoz kell igazodnia – ezért nagyon helytelen, ha
valakire akkora tartásdíjat rónak ki, ami csak ennek felélése árán
biztosítható. A Kúria szakmai munkacsoportjának tagjaként állítja, hogy a bírói
gyakorlat ebben stabil, de sajnos ez nem jelenti azt, hogy esetenként nem
születnek ezzel ellentétes ítéletek. „És teljesen a bíró mérlegelésén múlik,
hogy mit vesz a gyerek indokolt szükségletének” – jegyezte meg.

Ne érje meg elválni?

„Egyszerűen nem várható el, hogy mondjuk 3 év együttélés
után még 15 évig az apa feladata legyen ugyanolyan körülményeket biztosítani.
Hiszen teljesen más életkörülményei lehetnek a válás után, egyrészt neki is
újra kell kezdenie az életét, másrészt, ha sikerül később előre jutnia, ahhoz a
volt feleségének nyilván már semmi köze” – mondta Hegedűs István, az Elvált
Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Előre leszögezte, „nem nőellenesek,
hanem gyerekpártiak”, és így abban hisznek, hogy a kicsiknek sem az az érdeke,
ha az apjuk anyagilag padlóra kerül.

Szerinte a válás pillanata eleve egy
teljesen más vagyoni helyzetet teremt, hiszen az esetek többségében – amellett,
hogy az anyával maradó gyerekek tartásához ettől kezdve pénzben kell
hozzájárulnia – az apának újra meg kell teremtenie saját életfeltételeit.
„Lehet, hogy hitelt kell felvennie, hogy legyen lakása, abba mindent megvenni,
miközben ő is bármikor elveszítheti a munkahelyét vagy becsődölhet a cége
mostanság” – mondta. Szerinte tény, hogy a válások kétharmadát a nők
kezdeményezik, ahogy az is, hogy a hajléktalanok 90 százaléka elvált apa. „Olyan rendszer kell, ahol
nem éri meg elválni, mert nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy a
többdiplomás anyuka valójában nem is akar elmenni dolgozni, ha megél a
bujtatott asszonytartásnak megfelelő tartásdíjból, főleg ha az apa jómódú” –
magyarázta. Hozzátette, valóban a másik véglet is igaz, vannak a valós
jövedelmüket eltitkoló szülők is. „De nem lehet miattuk az összes apát
megbélyegezni, hiszen a többség jogkövető, és a meghatározott tartásdíjon felül
is támogatja a gyermekét, ha megteheti” – jelentette ki.

Az egyesület elnöke szerint még kevés
idő telt el az új családjogi szabályok tavalyi hatályba lépése óta ahhoz, hogy
tendenciákról lehessen beszélni, de azért érezhetően kissé jobb lett a helyzet,
mióta nem százalékban, hanem mindig fix összegben határozzák meg a
gyermektartást. „Lélegzetvételt biztosít ez a változás. De az új családjogi
könyv kodifikálása során azt is javasoltuk, hogy ezt a meghatározott összeg ne
haladja meg a szülő jövedelmének 10 százalékát, ami viszont nem került bele a
jogszabályba” – mondta. Pedig Hegedűs István szerint a gyakorlatban az együtt
élő szülőknél sem jut ennél több a gyerekre, hozzávéve ehhez még a családi
pótlékot és az adókedvezményt. Hegedűs István szerint azonban a valódi megoldás a közös
szülői felügyelet főszabályként való bevezetése lenne. „Már
Szlovákiában is bevezették, nem véletlenül: ha van két alkalmas szülő, akkor
miért ne lehetne egyenlően megosztani a gyerekkel kapcsolatos jogokat és
kötelezettségeket?” – tette fel a kérdést.